Létrejötte

Nyomtatás

MIKÉNT JÖTT LÉTRE A TELEPÜLÉS CÍMERE?

1999 nyarán jött az a telefon, melyben a polgármester úr kérte a település címerének megtervezését. Újabb telefon- és levélváltásokat követően a pontosítások végett személyesen is találkoztunk. E megbeszélésünket követően, 1999. június 17-én keltezett megbízás alapján láttunk neki a kacsótai címer megtervezésének.

Első lépésként a Baranya Megyei Levéltárban illetve könyvtárban fellelhető szakirodalom tanulmányozásába kezdtem. Mivel eredendően korábban a településeknek önálló címerük nem volt, csak pecsétjük, így azok kutatásába fogtam. Bőséges információt találtam Bezerédy Győző: "Baranya megye községeinek pecsétkatasztere" című munkájában. Itt a következők olvashatók az egykori pecsétekkel kapcsolatban:

"Igen nehéz napjainkban meghatározni azt, hogy mikor használtak hazánkban a települések először hiteles pecséteket. Egyáltalán mi tette szükségessé a török megszállása idején a hitelesítő pecsétek használatát? Nyilván csak békeidőben, de a falvaknak volt saját igazgatásuk, s bírójuknak volt pecsétje, aminek hitelességét, bizonyító erejét nemcsak a saját településük lakossága, de maga a földesúr is elfogadta. Mivel a pecsétek az olvasni tudó földesúrnak szövegükkel, az olvasni nem tudó lakosságnak a pecsétkép jellegzetes képével adták meg a hiteles település-ábrázolást, így mindenki számára egyértelmű információt hordoztak. "

Tekintettel arra, hogy csak a földesúr vagy az egyházi birtokos - pl. püspök - használt címert, csak a település egykori pecsétjének képéből tudtunk kiindulni a címer tervezése kapcsán.
Az előbb emutett pecsétkataszter Kacsótóval kapcsolatban két pecsét leírását is említi.

Az első egy 1774-es iraton találtatott meg, leírása a következő:

A második 1844-ben datált iratról került elő. Erre a következők a jellemzők:

A címer elkészítéséhez mindkét pecsét képéből felhasználtunk motívumokat. Külön-külön elvetettük a pecsétek módosítás nélküli rajzának pecsétre vitelét, mert mindkét pecsét rajza annyira hasonlatos több más településével, hogy az zavaró lett volna.

A községi pecsét
egy 1780-as keletkezésű iraton

Újabb pecsét 1865-ből
 
 (Baranya Megyei Levéltár)
 (Baranya Megyei Levéltár)
Első pecaétjének lenyomata egy 1780-ban keltezett iraton lel¬hető fel. Ez 20 mm átmérőjű, gyöngyözött szélű, 15 mm-es zárt pecsétmezővel. A pecsétmező alján, élével lefelé fordult, he¬gyével balra mutató csoroszlya, mely felett jobb oldalon élével kifelé fordult, hegyével felfelé néző ekevas, baloldalon száruk¬nál átkötött öt szál búzakalász, a kalászok mellett balról egy kisebb és egy nagyobb, befelé görbülő félkörívű dísz, mind lebegőn. Körirata: SIGILL PAGI KACSOTA. Ezt a pecsétjét a település még 1844-ben bizonyíthatóan használta.
A község második pecsétje egy 1865-ben keltezett iraton ma¬radt fenn. Ez 23 mm átmérője, nyitott pecsétmezejű, melynek belső peremén, jobbról-balról egy-egy szál, levelekkel dúsan megrakott nővény fut körbe, melyek szárait masnival fogták össze. A pecsétmezőt középen vízszintes vonal osztja ketté. A felső mező közepén, a vonalra támaszkodva búzakéve áll, mely elé, hegyével balra néző, élével lefelé fordított kaszát helyeztek. A kévét jobbról-balról, befelé hajolva, a vonalra támaszkodva két-két gabonaszál fogja közre. A vonal alatt folyóírással 4 és 2 mm-es betűkkel, a település neve olvasható: Katsota. A pecsétek lenyomatait a Baranya Megyei Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban őrzik.
Neve az 1903-as névtörzskönyvezéskor nem változott.

Az 1774-es pecsétből az ötágú korona, az 1844-esből a fektetett csoroszlya, fölötte átkötött kéve került a címer rajzába.