• Slide1
  • Slide2
  • Slide3
  • Slide4
  • Slide5

Humánreaktor

infoblokk pageEFOP-1.5.3-16-2017-00100

   mo  

Kacsóta községről röviden

slide5A község Baranya megye középső nyugati részében helyezkedik el. Földrajzi értelemben a Zselic délkeleti oldala, de határos a Mecsek-hegység délnyugati nyúlványaival, valamint a Drávai síkság északnyugati részével. Délre közvetlenül Kacsóta mellett halad a Pécs –Szentlőrinc – Szigetvár - Barcs vasútvonal, rajta keresztül a 6-os főút. A község a 6-os számú főközlekedési útra ráfűzve Pécstől 20 km, Szigetvártól 10 km, Szentlőrinctől 2 km-re helyezkedik el. E városok közelsége, a jó közlekedés meghatározó a falu életében. Belterülete 42 ha, külterülete 908 ha, és 25 hektárnyi zárkert tartozik Kacsótóhoz. A jó közlekedés, a 6-os számú főközlekedési út, a már kialakított infrastruktúra, a Pécs-Szigetvár – Sellye - Barcs és a Szentlőrinci vasúti csomópont rendkívüli közelsége már alkalmassá teszik települést nagyobb vállalkozások megtelepülésére is. Ezért a település figyelmet érdemel kereskedelmi, ipari létesítmények telepítésének gondolatában is.

Kacsóta története röviden

regiterkepKacsóta már az Árpád korban is lakott hely volt. 1375-ben említik először az oklevelek Kardosfalva néven. Ekkor a mai község helyén három falu is állt: Kardosfalva, Girótfa és Boldogasszonyfa nevét említik itt a korabeli okiratok. 1542-ben neve Kachota-ként volt említve, s Girótfa és Boldogasszonyfa már csak, mint külterületi rész volt említve. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, néhány család ekkor is lakta a települést. Lakói mindenkor főleg magyarok voltak. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású, de él itt néhány református és más vallású is.

A Falu címere

KacsotaA település címere egyenesen álló, csücskös talpú, kék színű pajzson látható.
A címerpajzson jobbról balra néző, ezüst (fehér) színű a csoroszlya és a gabonakéve. Felettük jelképes, ezüst alapszínű, ötágú korona, melynek kör alakú díszei a koronában és a korona csúcsain piros színűek, a korona alsó része zöld és kék színből áll. Jobbról mellette, a korona és a címerpajzs jobb széle között, a korona alsó, zöld részével egyvonalban egy ezüstszínű kör, mely átmérőjében megegyezik a koronában lévő piros körök méretével.
A címerpajzs felett balra néző, álló rostélyos sisak. Tetején egyszerű, gombos, ötágú sisakkorona fogja össze a sisaktakarót, mely a címerpajzs körül helyezkedik el. A sisaktakaró stilizált, bevágott szélű levél vagy foszlányszerű.
A címerpajzs alatti szalagon áll a felirat a község nevével.
A pajzson lévő fektetett csoroszlya utalás a szántásra, mely a megtermékenyítés, illetve az éginek és a földinek a találkozását jelképezi. A békés földművelő élet jelképeként jelenik meg a Bibliában is (Iz. 2, 4), a magyar néprajzban az ekevassal együtt a bő termésjelképe.
A gabonakéve is általános és jellegzetes növényi alak a címereken. Az állandóan újjászülető élet jelképe. Egész Európában ismertek az aratáskor utolsónak megmaradó kévével kapcsolatos hiedelmek. Ezt Nagy Anyának, Öregasszonynak, Banyának vagy Búzaanyának nevezik, s lényegében egykor a gabonaszellemmel azonosították, hogy különböző játékos rítusokkal magukra és a jövő évi termésre vonják annak termékenyítő hatását.
A Bibliában a meghaló és feltámadó, halála révén életet adó Megváltó szimbóluma a búzaszem (Jn 12,24), egyúttal az ő földi testének az előképe is, hiszen búzából készül a kenyér, Jézus teste.
A korona (vagy koszorú) a kiválasztottság jelképe. Maga a kör alak a tökéletességet - s miután az ég jelképe is a kör -, az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Gyűrűként egyesíti azt, ami fölötte és alatta van, de egyben a földi és az égi világ határát is kijelöli. Kifejezetten az Istentől származó hatalom jelképe is. A Bibliában a korona a tisztesség, az öröm, a nagyság, a dicsőség és az eschatologikus (a hittudomány ága, mely a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozik) győzelem jutalma, illetve megjelenítője. Első szent királyunk görög eredetű neve is (Hagiosz) Sztephanosz latinra fordítva (Sancta) Coronát, azaz (Szent) koronát jelent.
A címer alapszíne a kék, az ég, a levegő, a víz színe, mely jelképesen utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is.
Az eredeti rajzon ezüstszínű a korona alapszíne a díszítő pont a gabonakéve, a csoroszlya, a szalag és a sisaktakaró díszeinek egy része. Az ezüstöt a fehér szín helyettesítheti. A fehér az isteni fény, a tökéletesség, a tisztaság és az ártatlanságjelképe.
A koronában és a sisaktakaró színeiben szerepel többek között a zöld, mely a természet megjelenítése mellett a tavasz, a feltámadás reményének, az Édennek a színe, a vörös az élet színe.
A szalagon egyszerű betűtípussal látható a község neve, mely jól olvashatóan és elegánsan hirdeti a település nevét: KACSÓTA.